Boldog Gizella-Díj

 

A díjról

 

A Polgári Hódmezővásárhelyért Alapítvány díjat hozott létre azon köztiszteletben álló személynek, aki példamutató polgári gondolkodásával, vagy hosszú időn át folytatott munkásságával kimagasló érdemeket szerzett Hódmezővásárhelynek és megbecsülést érdemelt ki a közösségtől.

A díj elnevezése: Boldog Gizella-Díj – Civis fidelis urbis nostri Hodmezovasarhelyienses. A díj Boldog Gizella királyné Szent István király feleségéről kapta elnevezését, aki keresztényi lelkülettel és alázattal tett tanúbizonyságot fogadott nemzete iránti hűségéről egész élete során. Az odaítélt díj a város iránti hűséget szimbolizálja.

A díj minden évben Szent István király napjához kapcsolódóan kerül átadásra. A díj évente 1 főnek adományozható.

A díjjal külön erre az alkalomra készített díszes oklevél, emlékplakett és nettó 1.000.000 Forint tiszteletdíj jár. Az oklevélnek tartalmaznia kell az adományozó megjelölését, a kitüntetett nevét, a kitüntetés átadásának helyét és idejét.

 

2018-as jelöltek

 

Boldog Gizella

A magyarok első koronás uralkodónője, Gizella bajor hercegnő Henrik bajor herceg és Gizella burgundiai hercegnő leánya volt. 980 körül született, és Szent Wolfgang bencés szerzetes gondos nevelésében részesült. Születésének évét többen 985-re teszik. 996-ban eskették össze Istvánnal Scheyernben (Bajorország).

Új hazájában Gizella azoknak a nagy európai nőknek a nyomdokába lépett, akik előmozdították a nyugat kereszténnyé tételét. Városa Veszprém volt. A veszprémi püspök ettől kezdve a mindenkori magyar királyné gyóntatóatyja, és a koronázás alkalmával koronázó főpapja is volt. István a pápától kapta a koronát, a királynénak a magyarok készítettek. Gizella elsősorban városát igyekezett megszépíteni. Fölépítette a székesegyházat és alapított egy apácazárdát. Az esztergomi és somlyóvásárhelyi zárda alapításában is közreműködött.

Gizella példás feleség volt. Kölcsönös nagyrabecsülés, gyengéd megértés és finom tapintat jellemezte a házastársak egymáshoz való viszonyát. Sokszor elkísérte férjét nehéz ellenőrző útjaira is az országban. Fáradhatatlan volt a jótettek gyakorlásában. Megnyitotta szívét és kezét a szegények előtt, segítő kezet nyújtott minden szükséget szenvedőnek, aki útjába került. Természetesen vallásgyakorlat terén is példaadó volt. A krónikás magasztalja ártatlanságát, vallásosságát, szelídségét, bőkezűségét, jótékonyságát és vendégszeretetét. Fiának, Imrének halála után mindinkább visszavonult, István halála után pedig már csakis Istennek élt. Anyai és hitvestársi fájdalmát hősiesen viselte.

48 év múltán visszatért hazájába a bajor lovagokkal. Itt megvalósította fiatalkori tervét: Passauban belépett a bencés nővérek kolostorába, amelyet bátyja, Szent Henrik alapított. Két év múlva apátnő lett.

Szerzetesnői életéről alig maradt följegyzés, de még a gyér források is kiemelik, milyen részvéttel volt mindenki iránt, aki bajba jutott. A zárda vezetésében szerény volt, nővértársait minden fennhéjázás nélkül, szeretettel kormányozta. Nehézséget, szomorúságot türelemmel viselt, s idős kora ellenére komoly önmegtartóztatásban és böjtölésben élt.

1059-ben hunyt el, Passauban helyezték örök nyugalomra.

Forrás: katolikus.hu

 

A Boldog Gizella-díj kiemelt médiatámogatói:

vtvpromenadradio7 vasarhely24com